Amikor elkezdtük tervezni az Idősek Barátai Programot, azt javasoltam, hogy az autóbusszal rendelkező otthonok lakóit és klubok tagjait szívesen elviszem városnézésre. Arra gondoltam, hogy ha egyszerre túl hosszú lenne ennyit ülni a buszban, akkor tematikusan lehetne megszervezni az utat: például Budapesten egyik alkalommal Pestet, másik alkalommal pedig Budát járhatnánk be.

Azonban sajnos kevés helyen rendelkeznek autóbusszal, így jött az ötlet, hogy ne mi vigyük el az időseket, hanem én menjek el hozzájuk, és mutassam be a várost. A résztvevők így kényelmesen tudják foteljukból élvezni a látnivalókat az általam elmondottak alapján.

Ekkor kapta meg ez a program a fotelos városnézés elnevezést.

 Technikai igénye pedig mindössze egy laptop, egy projektor és egy mikrofon. Ezekkel pedig a legtöbb helyen rendelkeznek.

Az elgondolás helyességét a gyakorlat igazolta; ugyanis eddig mindenhol rendelkezésre álltak a fotelok, és a fent említett eszközök.

A „premier” az Újbudai Idősek Házában zajlott le, elnyerve az ott lakók tetszését. A másodikat a Bocskai úti Idősek Klubjában tartottam, ahol még ajándékokat is kaptam. Ez számomra kellemetlen perceket okozott, hiszen közel sem ezért tartok városnézéseket. Végtére is, ez a hobbim! Majd ezután jártam a  zuglói Olajág Otthonban is.

Az Újbudai Idősek Házában úgy látszik, nagy sikerem volt, mert megkértek, hogy újra látogassak el hozzájuk. A második alkalommal már természetesen más tematikával érkeztem: az idősotthon utcanevét viselő Fraknó várát mutattam be, nemrégen pedig tágabb környezetükkel, Újbudával ismerkedtek meg. A végén ismét ígéretet kaptam, hogy nem fejeztük be, törik a fejüket, hová „utazzunk” legközelebbi alkalommal.

Elmondhatjuk tehát, hogy ez a program sikerrel startolt.

Amint arról értesültem, külföldön is megtetszett ez az ötlet, fontolgatják bevezetését.

Rózsa András

Rózsa András