Jolika egyedül él, két sztrók után az elfekvő osztályról került haza hihetetlen akaraterejének, élni vágyásának köszönhetően. Lánya alkoholista, csak azért látogatja, hogy használja a házát a munkája miatt, miközben verbálisan bántalmazza édesanyját. Jolika nehezen mozog, de így is minden reggelét kerti munkával tölti, nagyon szereti a természetet, általában a fákról, virágokról beszélgetünk vele. De májusban érte egy új élmény, melyet azóta is minden találkozáskor felemleget.

Az Örkény Színház színművésze hívta fel, megkérdezte, hogy van, hosszan beszélgetett vele , és elszavalt egy gyönyörű verset a kedvenc költőjétől. A Joli nénit támogató önkéntesek nagy örömmel újságolták, hogy mennyire meghatotta, érzelmileg feltöltötte Jolikát ez a különlges élmény. Ez ad neki erőt a nehezebb napokon, reményt nyújt neki, hogy „van olyan színművész, aki törődik az idősekkel”.

A színház áprilisban hirdette meg a Vers Csak Neked című kezdeményezését, mely során társulatuk tagjai 2500 embert hívtak fel pár héten belül. Már márciusban, az időseket elszigetelő rendelkezések meghozatala utáni időszakban gondoltunk arra Hadrévy Bori kolléganőmmel, hogy telefonon keresztül próbáljunk meg eredeti élményeket adni az otthonaikban egyedül maradt időseknek. Önkénteseink, Gabi és Bogi segítségével a programunkban részt vevő összes olyan időst beregisztráltam erre a páratlan lehetőségre, akit el lehet érni saját telefonján.

Kép forrása: https://orkenyszinhaz.hu/hirek/1782-vers-csak-neked

A hívások során a színművészek nem „csak” elszavalták a verset, hanem kedvesen elbeszélgettek ezekkel az elszigetelten élő emberekkel, akik közül többen sírva fakadtak a meghatottságtól az élmény hatására. Hogy mekkora boldogságot és örömet nyújtott ez a gesztus arra álljon itt néhány példa.

Az egyik néni például már reggel kezdett készülődni a délutáni „előadáshoz”, hajat mosott, sőt le is vágta magának, szépen felöltözött, úgy várta a megadott időpontban a telefonhívást.
A Vers Csak Neked egy másik idős emberre tett hatásáról önkéntesünk ezt írta nekem: : „Tegnap Gabikát felhívta Bíró Krisztina színésznő és Márai Sándor „Anyám” című versét szavalta neki. Gabikával tegnap este beszéltem, még akkor is az élmény „súlya” alatt volt! Nagyon-nagyon tetszett neki és elkezdett sírni a vers szavalása közben, ezért a színésznő kezdte vigasztalni” és kedvesen beszélgetett is vele, amit Gabika úgy érzett, mintha a lelkét simogatnák! Megnyugtatta a színésznőt, hogy a meghatódottságtól és a boldogságtól sír, amit nem tud eléggé megköszönni Krisztinának! Ezúton is nagyon köszönöm neked a közreműködésedet, hogy létrejöhetett ez a kis „boldogság küldemény”! Gabikának erre ugyanis nagy szüksége van.”

A következő pedig egy idős visszajelzése: „Fantasztikus volt Csuja Imrével beszélni, hallani a hangját. Mint egy régi ismerős, mégis ismeretlen, aki közvetlen és bensőséges. A vers nagyon jól esett és az azt követő beszélgetés is, hálás vagyok, olyan különlegesnek éreztem magam emiatt az élmény miatt.”

De ez a program nem csak az idősek számára volt rendkívüli, hanem nekünk szervezőknek is. Több színművésszel is beszéltem, mert telefonszám egyeztetésekre volt szükség, vagy valakit nehezebb volt elérni – ezekben az esetekben sem mulasztották el az idősek felhívását hanem megbeszéltük, hogy mi lehet a gond és többször is próbálkoztak. „Igazán jó látni, hogy nem csak az idősek fizikai jóllétére, hanem a szellemi egészségére, érzelmi igényeire is odafigyel valaki” – kaptuk a visszajelzést a színház egyik művészétől.

Ilyen az, amikor odafigyelünk egymásra, és a mindannyiunk számára erőt próbáló helyzetben azt tartjuk szem előtt, hogy a nálunk elesettebbeknek mi módon tudunk segíteni. Emberségből, szeretetből, a művészet erejéből mutatott példát az Örkény Színház teljes társulata a koronavírus járvány legintenzívebb időszaka alatt. Hálásan köszönjük az összes idős nevében!

Somlai Katalin, az Idősek Barátai Program vezetője

2020. 08. 25.