Ma végre volt/van annyi energiám, hogy asztali géphez tudtam kavarogni végre és szeretném leírni, hogy mit is jelent nekem az Önök segítsége és jelenléte az életemben. Mostanában, már március 21.-e óta, amióta az első oltást megkaptam, nagyon sokat voltak eszemben, éppen azon jártak a gondolataim, hogy hogyan is tudnám igazán jól kifejezni az örömömet afelett, hogy  anno mekkora nagy dolog volt számomra, amikor Erzsike először eljött hozzám adatokat felvenni.

Az első igazán nagy meglepetés még karácsony előtt ért. Annak idején, gyerekfejjel még Édesapámmal jártunk  sokszor decemberben ünnepek előtt templomban, és mindig rácsodálkoztam a templomi, nagyon élethű Betlehemekre. Amikor tavaly karácsonykor ajtót nyitottam nagy meglepetés volt nekem, hogy ennyien jöttek el hozzám az önkéntesek, hiszen idestova már 8 éve, hogy kiszorultam a munkaerőpiacról is. Most már a tőlem 87 méterre lévő sarki boltba is nehézkes elmennem, így nagyon elszoktam  az emberek jelenlététől. Ha egy rövid időre is, de  felidéződött bennem az az idő, amikor még én is aktívként és aktívan vettem részt közlekedésben a városban, nagyon szerettem az utcák ünnepi díszeit / fényeit és nagyon hiányzik is. Nagy örömmel töltött el az érzés, nagyon-nagyon zavarba is hozott ennyi idő után, de legalább ennyire jól is esett az, hogy az önkéntesek nekem énekelnek karácsonyi dalokat. Titkon abban reménykedem, hogy a fiatalok közül egyik sem látta hogy bizony jöttek-mentek a könnycseppek… Hirtelenjében meg is ijedtem az első pár pillanatban, mert ennyi emberrel egyszerre nagyon régen nem találkoztam, viszont a végére azon kaptam magam, amikor elmentek, hogy kár, hogy tovább kell menniük. Közben pedig még Pisti is (a cicám) felkéredzkedett a kezembe, s bizony embermagasságból figyelt végig mindent.  Szóról szóra ez ismétlődött meg most húsvétkor is, amikor személyesen jöttek el hozzám az önkéntesek locsolni és húsvéti verssel köszönteni. Szívmelengető volt megint az érzés, hogy megint ennyien jöttek el hozzám és velem foglalkoztak…

Amikor április 11.-én megkaptam a második oltást is, két óra múlva már le kellett feküdnöm, mert a láz kivételével az összes lehetséges tünetét hoztam a dolognak, akárcsak az influenzaoltáskor is. Lassan két heti fekvés  alatt volt időm végiggondolni régebbi ünnepeimet. Nagyon nehezen jöttek össze a szavak, mert az igazán jó válaszhoz sokat, de legalábbis többet kéne tudniuk a korábbi ünnepeimről… Amikor anyám csak minden harmadik-negyedik karácsonyt töltött itthon, azok is veszekedésekkel teltek, sosem tudott békés, szeretettel teli lenni sem a karácsony sem a húsvét. A legtöbb ünnepet Édesapámmal töltöttem, s ez a két utóbbi alkalom, hogy itt voltak nálam, azokat az éveket juttatták eszembe, amikor szeretetben, békében voltam itthon apámmal.

nagyon nehéz még most is megfogalmazni azt a meleg, jól eső érzést, amit felelevenítettek mindkét ittlétükkel.

Sokszor, meglehetősen gyakran jut eszembe mindkét alkalom. Amióta lebetegedtem 2008-ban, nem volt ilyen az életemben. Szívből köszönöm most is ezeket az emlékeket, nagyon jól esett mindkettő.  Bárcsak lennének többen a környezetemben olyan jóérzésű emberek mint Önök illetve az engem meglátogató ifjúság. Itt, amerre lakom az utóbbi 15 évben teljesen más hozzámállást tapasztalok: ha le kell ülnöm a rolátoromra az utcán (kerekes járókeret),  a legtöbben már 2-3 éve úgy mennek el mellettem, hogy csak bámulnak rám értetlenül, azzal a kifejezéssel az arcukon hogy „na ez meg mit keres itt”. Szóval embernek érzem magam azzal, hogy Önök itt vannak nekem. 2005-ben éreztem valami hasonló az utolsó munkahelyemen… Csak le kellett robbannom – és ez az egész eltűnt. Köszönet jár ezért is,  nagyon nem tapasztalok ilyet mióta rokkant vagyok.

Még egyszer elnézést kérek, hogy csak most tudtam nekiállni ennek a levélnek,  ma még azt sem tudtam kiszámolni, hogy mikor voltam utcán utoljára, az a nagy igazság, hogy

Önök nekem az egyetlen kapcsolatom a világgal -,

tegnap délután el is röstelltem magam – de végül is úgy látszik csak kijövök még ebből is.

KÖSZÖNÖK MINDENT, A KÖNYV CSODÁLATOS – VIGYÁZZANAK MAGUKRA TOVÁBBRA IS

NAGYON SOK SZERETETTEL ÜDVÖZLÖM ÖNÖKET

KATALIN

 

2021.04.20.