fbpx

Melyik európai országban él a legtöbb magányos idős ember?

Kevésbé elszigeteltnek érezzük magunkat Franciaországban a belga szomszédainkkal összehasonlítva? Jobb a nyugdíjas életünket a napos Görögországban vagy a szép Írországban tölteni? Ezeket a kérdéseket vizsgálta a francia Les Petit Frères des Pauvres szervezet, arra az európai partnertalálkozóra készülve, amelyet 2021. október 7-10 között rendezett Franciaországban. A találkozó célja, hogy küzdjenek az európai társadalmakban élő idősek elszigetelődése ellen. A tapasztalatcserén 6 országból /Írország, Görögország, Magyarország, Románia, Franciaország és Belgium/ vett részt 20 fő, hogy megvitassák az elszigetelődés megszüntetésének különböző módjait, a hálózatépítést és az önkéntes csoportok fejlesztésének lehetőségeit. Ez a találkozó Párizs városának és 2021-es Párizs Európa szerveződésnek volt köszönhető.

Nem egyszerű meghatározni az egyes országokban élő idősebb felnőttek számát. Franciaországban az elszigetelődés (izolálódás) jelenségét könnyebb meghatározni 2017 óta a Les Petit Frères des Pauvres szervezet beszámolójának köszönhetően. Valójában adott lévén ezen adathiányos állapot a szervezet úgy döntött, hogy évenkénti vizsgálatsorozatokat folytat a 60 évesnél idősebb emberek elmagányosodásával és izolációjával kapcsolatban.

Magyarországon a 2011-es népszámlálásból és a 2015 évi lakás / lakhatás felmérésből áll rendelkezésre statisztika és ez azt mutatja, hogy 600 000-nél több 65-nél idősebb ember él egyszemélyes háztartásban. Szerencsére az a szociális felmérés /Euorpean Social Survey – ESS/, amit kétévente végeznek rávilágít a társadalmi elszigetelődés jelenségére, és úgy becsüli, hogy a 65 évesnél idősebb magyarok 60 %-a /ez több mint 1 millió nyugdíjast jelent/ egyáltalán nem él társas életet vagy kevesebb, mint egyszer havonta és 10 %-nak nincs olyan családja vagy barátai, akikkel meghitt kapcsolata lenne. Görögországból, ahol a második legnagyobb százalékos arányban – /2020-ban 22,3 %/ éltek a 65 év feletti idősek, szintén hiányoznak a pontos adatok. Az ESS  /European Social Szurvey/ szerint a görög felnőttek 10 %-a gyakrabban érzi magát magányosnak a 7 %-os európai átlaggal összehasonlítva. De a valóságban sokkal több az elmagányosodott ember, ugyanis ugyanez a felmérés azt is mutatja, hogy a görögök több mint 40 %-a csak havonta egyszer vagy még ritkábban találkozik a barátaival vagy a családjával. Görögországban mégis a család a társadalom legfontosabb alapegysége.

Írországban egy 2016-os /ottani/ Központi Statisztikai hivatali jelentés úgy becsülte, hogy 80 000 75 évesnél idősebb ember közül 36.000 /45 %/ szenvedett a magányosságtól és az izolálódástól. Egy másik tanulmány szerint /Ír longitudinális vizsgálatsorozat az öregségről/ az 50 évesnél idősebb felnőttek majdnem egyharmada élt át alkalmanként magányosságot és 7 % nagyon gyakran érezte magát magányosnak.

Belgiumban az elszigetelődés a 65 éves vagy annál idősebb emberek 23 %-át érinti /ezt 512 700 magányos idős reprezentálta/. Miközben úgy tűnik, hogy az elszigetelődött emberek számaránya nem növekszik, az érintett emberek abszolút száma követi a korgörbét, ami gyorsul Belgiumban; 10 év alatt a 65 évesnél idősebb populáció 1. 860 000-ről 2.229 000-re nőtt – és a demográfiai becsléseknek megfelelően 2050-ben eléri a 3. 229. 000-et.

Romániában 1,7 millió 65 évesnél idősebb ember esetében a 2015. évi Princess Margareta Alapítvány vizsgálatsorozata megállapította, hogy /a vizsgált népesség/ több mint fele szenved szociális izolálódástól és magányosságtól. A magányosság az elszegényedés mellett és az egészségügyi problémák után a legsúlyosabb probléma az idősek között.

Franciaországban jelenleg 530.000 idős ember van társadalmilag halott állapotban ( az a jelenség, amikor nem látogatnak vagy hívnak valakit, aki gyógyíthatatlan beteg vagy haldoklik) a 4 év előtti 300.000-rel ellentétben – és 2 millió nyugdíjas él elszigetelődve /Loneliness and Isolation among older adults – Magányosság és Izolálódás az idősebb felnőttek között, Petit Frères des Pauvres / CSA Institute/ a 18 milliós 60 éves vagy annál idősebb populációból /INSEC adatok, 2021 január 1/- Azóta méginkább rosszabbodott a helyzet.

Bár igen nehéz összehasonlítani az országokat, egy dolog biztos, az idősek társadalmi elszigetelődés izolálódása gyakori probléma és európai szinten is át kell tekinteni a vizsgálatsorozatainkat és a tapasztalatainkat.

 

Az egészségügyi válság több mint 15 hónapja után van egy egyértelmű megfigyelés Európában nevezetesen az, hogy a magányosságot és az elszigetelődést egyértelműen súlyosbította a pandémia. Franciaországban a felmérés a bezártság hatásairól /CSA Research Study, 2020 június/ kimutatta, hogy 720.000 idősebb ember nem érintkezett a családjával a karantén alatt és hogy a karanténnak az idősebb felnőttek 41 %-nál negatív hatása van a morális egészségre és 31 %-nál a fizikai egészségre is.

 

Azok az előzetes eredmények, amelyek a 2020-as járványidőszak alatti egészség és funkcionális alapú együttműködésben végzett vizsgálatsorozatból származnak azt mutatják, hogy az idősebbeknél nagyobb volt a stressz. Görögországban pl. a legtöbb résztvevő /70 %/ arról számolt be, hogy fokozódott nála a magányosság érzése a pandémia alatt a pandémia előtti időszakkal való összehasonlításban. A düh mértéke magasabb /96 %/ volt az idősek között a középkorú felnőttekkel való összehasonlításban /53 %/.

 

Írországban az ALONE /Egyedül/ nevű magányos időseket segítő jótékonysági alapú szervezet munkatársai azt tapasztalták, hogy a pandémia ideje alatt nőtt a negatív érzelmek, az öngyilkossági gondolatok száma /és az arról való beszámolás is gyakoribb lett/. És egy ír longitudinális öregedés-vizsgálat szerint az idősebbek 80%-a nehéznek találta a pandémiával folytatott küzdelmet.

 

A Covid -19 pandémia kiemelte azt a tényt is, hogy az idősebb embereknek korlátozottabbak a digitális ismereteik és a technikai berendezésekhez való hozzáférésük és ez tovább súlyosbította a kirekesztettségüket.  Főleg Görögországban volt ez nagymértékű, ahol a  65-74 év közötti emberek  80 %-a – az EU-ban élő ezen korcsoport 40 %-val – összevetve soha nem használt számítógépet.

 

Vannak-e univerzális jellegű megoldások az idősebb felnőttek elszigetelődésének a leküzdésére?

Amikor megkérdeztük, hogy az országaikban melyek a legjobb megoldások az izoláció csökkentésére a Les Petits Frères des Pauvres nemzetközi hálózat keretein belül dolgozó non-profit szervezetek olyan ajánlásokat tettek közzé, melyek általában egybeesnek azokkal, amit mi Franciaországban megvalósíthatónak tartunk. Ilyen pl. az idősebb felnőttek életének a könnyebbé tétele Franciaországban és különböző beszámolók ajánlják a közlekedés javítását, a helyi üzletek és szolgáltatások fenntartását és a generációk közötti kapcsolatok erősítését.

 

Belgiumban – ahol a nonprofit Bras dessus Bras dessous tevékenykedik-  sajnálattal veszik a várostervezés hiányosságait /károsodott gyalogjárók, a közösségi helyek hiánya/ kevés tájékoztatás a helyi szolgáltatásokról vagy a digitális megosztásról /pl. a bankokban megszüntetik a személyhez kötődő szolgáltatásokat/.

 

Görög partnereink kiemelten hangsúlyozzák, hogy a digitalizációból való kizáródás szintén kedvezőtlen hatással van az idősekre. Sokan közülük képezni akarják magukat ezen a területen azért, hogy kapcsolatot vehessenek fel másokkal. Egy olyan felmérés szerint, melyet egy partnertársaságunk, a Prolepsus Instute végzett, ők nagyra értékelnék a mindennapi életben való segítést, a megbízások teljesítését, s az orvoshoz vagy a hivatalba való eljutás megkönnyítését.

 

Írországban a non-profit Friends of Elderly Ireland /Írország Időseinek Barátai/ kiemelte a digitális eszközökhöz való hozzáférés szükségességét és úgy gondolják, hogy érdemes lenne több generációkat átfogó programot kidolgozni az idősek elmagányosodásának a csökkentésére. Azt is kiemelik, hogy az idősebbek ingyen, és a korábbinál többet profitálhatnának a jobban hozzáférhető fizikai aktivitással, táplálkozással és egészséggel foglalkozó programokból.

 

Végül Magyarország eltér a többi országtól, ahol az idősebbek bizonytalanabb anyagi és szociális helyzetben vannak, és ez nagyban nehezíti az egészségügyi és szociális ellátásukat. Ezért az Idősek Barátai Program prioritásként azt ajánlja, hogy az idősebb embereket pontosabban kellene tájékoztatni a rendelkezésre álló szociális ellátásokról, házi segítségnyújtás lehetőségeiről és azon forrásokról, melyek lehetővé teszik a számukra a megfelelő táplálkozást, a lakhatási lehetőségek megtalálását. Mindezeken túl a lelkesedés fenntartása és egy nagy adag optimizmus minden életkorban szükséges lenne. Románia is szembesül ugyanezekkel a problémákkal; a szegénység az egyik legnagyobb problémája az időseknek. A non-profit Niciodatã Singur /Never Alone  – Friends of Elders/  úgy véli, hogy egy jobb egészségügyi és otthoni ellátás javítana a helyzetükön.

 

De azt mindenki leírja, hogy a társas kapcsolatok életfontosságúak az idősek számára. A non-profit szervezetek elkötelezettsége és az önkéntesek látogatásai ezért életfontosságúak abban, hogy visszaadják nekik az élet ízét.  De a szervezeteink nem tudnak egyedül fellépni az elszigetelődés ellen, minden polgárnak meg kell ezt tennie a maga szintjén. 2021 október elején a Les Petit Frères des Pauvres megjelentette Franciaországban a “magányos vadász” játékot,-  ami díjmentesen letölthető francia nyelven – a bennünket körülvevő elszigetelődés csökkentése céljából.

További cikkeink:

Keress minket!

Önkéntes Központ Alapítvány

Telephely:
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 24.

Tel: +36-1-225-0710

E-mail cím: idosekbaratai@onkentes.hu

TÁMOGASD MUNKÁNKAT RENDSZERES ADOMÁNYODDAL!
 

Ajánld fel nekünk szja 1%-odat!

Adószámunk: 18108251-1-41

© Idősek Barátai 2020.