2017. tavasza óta járok Ilus nénihez látogatóba. Már régóta megfogalmazódott bennem, hogy idősekkel kapcsolatosan szeretnék önkénteskedni. Amikor egy-egy idős személyt láttam az utcán, összeszorult a szívem, mert olyan magányosnak tűntek. Lehet, hogy nem feltétlenül éltek/élnek családi segítség nélkül, de biztos nehéz a családnak nap mint nap az idős személy mellett lenni, sokkal kevesebb inger éri őket, jobban (biztos nem szándékosan), de el vannak hanyagolva. Úgy éreztem, gyerekeken sokkal többen segítenek, de idősekre kevesebben gondolnak. Nagyon szerencsés voltam, hogy az önkéntes…